stáció

egy mágnes vagy. zsinóron vagy felcsüggesztve, amit mondjuk a moirák tartanak. tehát tőled független az egész.
mivel mágnes vagy, vonzódsz. és biztos a hülye fonal miatt, de olykor taszítasz. sosem tudod, hogy mikor és miért. de eltaszítod a másikat.
aztán van, hogy a másik taszít.

egyszerűen nincsen biztos. tényleg, nevetséges, de nincs. semmi sem előre látható és semmi sem kiismerhető.

ja, és mindig te vagy a hibás.

az a helyzet, hogy nehezen, de megtanultad azt mondani, hogy hibáztál. viszont most még meg kell szoknod, hogy más egyenlőre képtelen ezt kimondani. nem hogy kimondani, de felismerni is képtelen.

gondolkozol. és gondolkozol. és nem jutsz egyről a kettőre, mert a következő pillanatban a zsinór megint fordul egy picit és a másik azonnal vonzani kezd.

legalább a kurva fonal lenne egyenes.