szerda, szeptember 01, 2004

mész az úton. megyegetsz. mondjuk, előtted egyszercsak ott egy fa. kurvára belevered a fejedet, mert nem veszed észre, mert nem szóltak. de aztán elhagyod a fát és nincs gond. és mész előre bátran, emelt fővel, mígnem egyszercsak megint előtted van ugyanaz a fa. nem visszafele mentél, mégis ott van. ugyanúgy bevered a fejed, ugyanúgy fáj.

nem vágták ki. megérted, hiszen élő, ne ölj, így szól a parancs. de miért rakták eléd? hogyan? honnan került elő? mássz fel rá? akkor nem találkozol vele újra? menj más irányba?

a saját problémáját az ember csak saját maga oldhatja meg. kérdéses, hogy meg akarja-e oldani. ha nem, akkor ne csináljon úgy, mintha meg akarná, ha pedig igen, akkor fogjon hozzá, mert múlik az idő és a fejed egyre jobban fáj az ütközésektől. és jóllehet lassan inkább már nem is vágysz az ő erdejében barangolni. az ő fái között.

Nincsenek megjegyzések:

website statistics
hit counters