mindig este lesz egyszercsak, és olyankor olyan nehéz kitartani amellett, amit napközben gondolok.
este valahogy magányos az ember. a sötétben jobban látszik. az árnyékom is magamra hagy.
hétfő, szeptember 20, 2004
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése