most az van

hogy általában nincsen időm azon gondolkozni, hogy vagyok. ez alapvetően jó, mert ha gondolkoznék pocsékul érezném magam, ugyanakkor minden kert elgazosodik, ha nem kapálják picit. szóval inkább mégiscsak ásnom kellene, meg ültetnem, meg öntöznöm azt hiszem.

komolyzenére vágyom.

régebben úgy volt, hogy mikor körbeszaglászott és felismert a pillanat, az a pillanat, ami veszélyes is lehet, általában nem bántott. általában elengedett. aztán most meg úgy néz ki, hogy érzem, hogy lassan megérkezik, körbeszaglász, de nem ő az, aki vezényel. egyenrangú felek lettünk. nem veszélyességben. mérlegelésben inkább.