lehetne egyébként

bármi. de most mégis kedd reggel van. és üresség, vagy legalábbis hiányosság.

ha nem tudod ki vagy, az addig nem baj, amíg meg tudod mondani ki nem vagy.

viszont tegnap éjjel már nem volt "zaklatás". ez is valami, ez is semmi.

viktorka ma államvizsgázik első körben, szurkolj neki te is. én valamennyire biztos vagyok benne.

tegnap a kettes csatornán egy lengyel tévéfilm kezdődött, ami a mester és margaritát hivatott megszólaltatni. kacagtam a szereplőkön, rémesen másképp képzelte az egészet a rendező, mint én. viszont, volt egy elég jó dolog, mégpedig az, hogy tévéfilm és ezen belül sorozat gyanánt, rengeteg idejük van szinte teljesen szöveghűen adni a könyvet. ennek igazán örültem. tényleg. berlioz fejének levágása elég mókásra sikeredett, nem tudom mikor készült a film, de a technikai bravúrok kimerültek a nem mutatom a fontos pillanatot, csak a következőt megoldásban. de hisz tudod, hogy nem is ez a fontos. egyrészt. másrészt viszont azazello annyira szörnyűen lett ábrázolva, pedig ahhoz azt gondolom nem kell nagy technika, de ez most mindegy, nem akarok itt elemzésbe kezdeni, mert nem tisztem. a lényeg, hogy jó volt lefekvés előtt egy kis bulgakov.

csak úgy, mint ébredéskor csonkabandi. na jó. most hazudtam.