egész délután
honfoglalóztunk a viktorral, most meg pj harvey koncertet hallgatok és jól érzem magam.
újra elolvastam az orlandót, és folyton ezen jár az eszem, nem is tudom, valahogy furcsán megindító az a könyv. rattigan glumphoboo. ez minden, amit mondhatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése