az még tegnap

történt, hogy anyus a barátok köztből jött szembe velem a deákon hatalmas napszemüvegben, igazi sztárként. nem tudom. egészen más volt, mint mikor basta jött velem szemben a szigeten, aki igazi sztár.

egyébként furcsaságokat álmodtam. autóval vittem a családot, ami közben bicikli meghajtásúvá vált, valamint mama, aki már nem is tudom, hogyan rokonom (de, mert a nagyim unokatesója), szóval mama egyszer csak pálingerré változott a kézicsapatból. ezen kívül nem sokra emlékszem, de az is csoda, hogy erre, mert nem szoktam ennyire sem.

ja és reggel a szemközti parkolóban egy markológép 6kor elkezdte azt csinálni, hogy a markolóját szorosan a földhöz tapasztva szedte össze a sódert, aminek próbáld meg elképzelni a hangját kérlek. mindkét ablakom nyitva volt, olybá tűnt, mintha betonlapokat, meg acélrudakat dobálnának le a sokadik emeletről. mindez 20 percig, aztán elment, mint aki jól végezte a dolgát. 6kor, érted, 6kor. borzasztó.