valamikor

pedig könnyűek voltunk és vidámak. emlékszel, te is szaladtál mosolyogva, öntudatlanul. te is néztél az égre csodálkozva, hogyan lehet valami ennyire szép.

bőrödre írt hitvallásod csak számmal tudom elolvasni.

erezeted végtelen útjai.

belülről fokozatosan csepereg bennem a felismerés. pedig nézni szeretek inkább, látni. tisztában vagyok az érzésekkel, ha nem ismerem fel, az csak azért lehet, mert húzom még az időt.

fussunk versenyt. ne időre.