hétfő, június 14, 2004

mert

mindenhol élet fakad. minden élő az életre törekszik, a növekedés, a gyarapodás a cél. a dudva a homokozóban, a tőzeg a fán, a csótány a csatornában, a koldus a lánchídon és a lakó, ott szemben a másodikon. én is. nem előre, felfelé kell haladnunk. nem még két hétért kell könyörögnünk, hanem ezt a másodpercet kell csodává varázsolnunk.
nem bölcsességre vágyom. arra vágyom, hogy sikerüljön irányítani magamat. hogy sikerüljön meghallanom a vágyaimat, meglátnom a problémáimat, felismerni az érzéseimet. mindenki megy valahova és ez a baj szerintem. a nyugalom azon ritka értékek egyike, amely a letisztultságot képes megteremteni. úgyis tartunk valahova. és mindenképp tartozunk valahova.

Nincsenek megjegyzések:

website statistics
hit counters