hétfő, április 05, 2004

részegség

...szájtátva álltam,
s a boldogságtól föl-fölkiabáltam,
az égbe bál van, minden este bál van,
és most világolt föl értelme ennek
a régi, nagy titoknak, hogy a mennynek
tündérei hajnalba hazamennek
fényes körútjain a végtelennek...

valahogy boldog vagyok, akármilyen furcsa is. és olyan szívesen adnám, osztanám. hogy igazából minden szép. mert mindenben ott van. valaki, vagy valami. ami szép.
érzések. csudálatosak. és kinyitom a szemem, kinyitom magam.. muszáj. áramoltatni, ki-be.. hogy éljek. hogy élj.

...nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem,
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen,
de pattanó szívem feszítve húrnak
dalolni kezdtem ekkor az azúrnak,
annak, kiről nem tudja senki, hol van,
annak, kit nem lelek se most, se holtan...

igen. azt hiszem ez aztán igen. igen.

Nincsenek megjegyzések:

website statistics
hit counters