reggeli addikt

ezt mindenképp le kell gyorsan írnom. az történt, hogy a metrón ült velem szemben egy iszonyatosan kövér faszi. az a tipusú elhízott ember, akiről a rárakódott zsírréteg miatt nem tudod megmondani mennyi idős lehet. és volt a kezében egy tábla mogyorós tibi csoki, amit gyakorlatilag, mint egy szendvicset harapott, olyan élveteg fejjel, hogy többször azt gondoltam, valószínűleg el fogom hányni magam. és tiszta csoki volt a keze, meg a szája, meg morzsás és szemüveg és jaj. aztán elfogyott a csokija és úgy nézte a kezemben heverű princess-es zacskót, hogy egészen konkrétan féltem, esetleg megtámad, hogy megszerezze tőlem az ennivalót. majd jobbra néztem az árpád hídnál, mikor már leszállt a tömeg és ott egy idősebb pasi épp fokhagymát pucolt, majd eszegette. két megálló alatt megevett egy fej fokhagymát. elképesztő volt ez az egész.