tegnap este a platánban üldögéltünk és tavasz volt. mikor épp kifejtettem, hogy miért nem szeretek debrecenben lenni (mert lapos és nincsenek dombok), akkor andrea kartársnő nemes egyszerűséggel ennyit mondott: dombok nélkül nem vagy meg?
hát nem.

van olyan, hogy bizonyos beszélgetési metódusok felidegesítenek, magam sem tudom miért.