olyan volt tegnep este, ahogy mentem a sötétben az autóval, egyre "messzebb", egyre beljebb, mintha valóban egyre messzebb mentem volna, nyugodt, csöndes tisztásra, valahova, ahol nincsenek mások, ahol még a saját gondolataimat sem hallom.

az van, hogy igyekszik az ember. akárhogyis, a végén mindig igyekszik. az igyekezet pedig akkor is igyekezet, ha valóban szívből jön. legalábbis másoknak annak tűnik.