csütörtök, január 22, 2004

szeretnék hosszasan aludni. egyedül vagy nem, kifliben vagy nem, csak aludni. egyszer.

reggel a metrón egy párocska turbékolt, de olyan kedvesen, nem gusztustalanul. visszafogottan. és a dózsa györgy úton leszállt a lány, a fiú maradt, velem szemben ült. és legalább a forgách utcáig folyamatosan mosolygott, mint egy tejbetök, láttam, hogy próbálta leszedni a mosolyt az arácról, de nem ment neki, mert boldog volt. nagyon szép látvány az ilyen. nagyon kellemes.

Nincsenek megjegyzések:

website statistics
hit counters