a filmet, amit zsaklin beszélt el.. magam is nagyon szerettem. emlékszem a zsófival vettük ki egyszer az odeonból, amikor kitaláltuk, hogy megpróbálunk barátkozni. és nagyon nem bírtam átengedni magam, mert feszült voltam. aztán egész éjjel a film járt a fejemben, és másnap még kétszer megnéztem. egyszer egyedül, egyszer nem...
csütörtök, január 15, 2004
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése