mocorgó fények a feketeségben. ezt látom, ha kinézek az ablakon. befelé is kb ez van.

egyébként tök érdekes, britney új albumát hallgatom és ciki, nem ciki, van rajta egy dal, ami baromira tetszik.

és sikerült jegyet szereznem a vagina monológokra, ami elég jó. és ki vagyok akadva, hogy a kultúráért manapság ilyen sok pénzt kérnek. csak mert ez épp egy népszerű darab.

gyerekkoromban olyan gyorsan telt az idő. lementem iskola után az udvarra és a következő, amire emlékszem, hogy anyám ordít az erkélyről, hogy menjek fel. és nyakig koszosan, mindenféle szarral teletömött zsebekkel, plezúros térddel, de boldogan és mosolyogva (és persze ugyanakkor szomorúan, hogy már fel kell menni) léptem anyám elé, ettem meg a vacsorát, fürödtem és ültem a tévé elé. milyen jó is volt az. a csiga ment a kettesen a gyerekeknek felirat felett. aztán telesport.

hova tűntem mellesleg? melyik irányba?