szitár

basszus, valami faszom indiai szitár zenét hallgat itt valaki, és ettől megőrülök. miért nem lehet fejhallgatót használni, de most komolyan. iszonyat ez a zene, nagyon szar.

off

tenksz tu dö vihar, elmúlt a fejfájásom, és ma reggel egy zseniális prezentációt tartottam, szóval ez a nap eddig elég jó, csak ne kellene most lehetetlen témában rádiószpotokat írnom.

meg az van, hogy 3-kor elvileg szervezetileg mind kimegyünk a rómaira hekkezni (én lángos+kukorica combót jeleztem a hekknemszeretés miá), de igazából tök szívesen mennék inkább haza háromkor, mint a rómaira, tutifix többórás dugóban szenvedve.

jajdejó,

jön a vihar.

és

azért az kurva jó, hogy már csütörtök van.

spenót

tegnap csinált a ribi ilyen spenótos cuccot, vagyis spenótot, amit aztán belegöngyöltünk abba a palacsinta szerű izébe, megvan tortilla.. szóval azt. és maradt egy csomó spenót, én meg kifőztem tésztát, és akkor fél óra múlva hazamegyek, és enni fogok, és isteni érzés lesz, mert nagyon jól sikerült, na.

két rohadt scriptet kellene megírnom, kb 5 perces meló, de nem visz rá a lélek. ismered az érzést biztos te is, nem? na.

na

kurvára nem múlt el a fejfájásom, de most folyadékot nyomok magamba sokat, már egy litert, illetve több mint egy litert megittam.
aztán meg én tökre leszarom, hogy magyar-e a blogger vagy nem, nem is értem, miért számít ez.
holnap megint prezentálnom kell, és eldöntöttem, ahelyett, hogy parázom ezektől, inkább megtanulom jól csinálni, oszt akkor aztán már tényleg akkora szakember leszek, mint az állat.

tegnap volt a ninjás south park, mikor dobócsillagot dobnak izékének a szemébe, és aztán kutyának öltöztetik, hogy az állatorvos kiszedje majd, de elszökik, és aztán a legjobb, mikor cartmen láthatatlanságát használva egy pódiumon oson meztelenül, csudálatos!!!:) izékének nem ugrik be a neve, de szőke. izéke, tudod, na.

annyira nincs kedvem semmihez amúgy, illetve van, csak semmi olyanhoz, amire van lehetőségem.

dejó

a baywatchban meg az adamski-féle killerre motorcsónakversenyezik dévidházelhoff, és egy hercegnőt szorít érzelmesen a mellkasához. mindenki neki drukkol, nagyon izgi. persze épp mikor mitch hájfájvot ad, mert nyer, jön egy másik csónak és közli, elrabolták hercegnőt. azonnal indulnak, de társa mondja, nincs elég üzemanyag. dráma. aztán megmentik, de kiderül, a lány, akit ölelt, az a hercegnő. azta.

milyen jó, ha az ember fejfájással otthon tölti a délutánt.

mp

a melrose place meg kurvajó, basszus.

faszkivan

az kibaszott idegesítő, hogy a pasik egyszerűen ismeretlenül odamennek az emberhez, és olyat kérdeznek, amihez az égvilágon semmi közük. pl, hogy te miért a lányokat szereted. ez olyan, mintha azt kérdezném tőle, hogy gyakran fordul-e elő veled, hogy hamarabb elélvezel, mint a csajod. semmi közöm hozzá, nemde? megjegyzem, ismeretlen emberről beszélek, a villamos megállóban. faszom, de tényleg, miért gondolják azt, hogy ezt megtehetik? hogy csak úgy odajönnek, és kérdeznek, mintha ez teljesen természetes lenne. és miért nem mennek oda egy heterohoz, hogy figyu, te lenyeled? faszomat, ilyenkor tökmegértem a harcos feministákat. nekem nincs bajom a pasikkal, de ez tipikusan pasi dolog.

a ribi mesélte, hogy tegnap meg egy bárpultnál megdicsérte épp egy közös barátnőnk, hogy milyen szexi. erre a mellette álló ismeretlen faszi odafordult, hogy tényleg és hogy ez a felső, és már nyúlt is a mellei felé. hogy a faszba képzeli ezt? és mit szólna, ha egyszerűen megfognám a golyóit, hogy de klassz ez a gatya rajtad. eh, faszom kivan, de tényleg.

im lovin it

felfedeztem, hogy van completta is itt, és ez nagyon jó, mert a complettát nagyon szeretem.
és basszameg, holnap én prezentálok. utálom.

jaj

annyira kedves néni, na.

-

we are the fucking lover generation, nem pedig a love generation, az van.

most ez szól

-

everybody's gotta learn sometime.
olyan, mintha egy képeslapban élnék amúgy, vagy legalábbis, mintha egy képes lap lenne előttem, ha cigizek, vagy balra nézek itt a laptop fölött ülve. persze ez jó.
aztán meg volt már kámingáutom is, bár ez annyira nem érdekel.
letöltöttem egy madonna albumot, ahol a számok között mindig ilyen beszélgetések vannak vele, nagyon érdekes. most a dontkrájformíárdzsentína van, az a rész, amit miskolcon mindig eljátszottam: have i said to much there is nothing more.. blablabla.. és aztán a katarktikus instrumentális vonós refrén. ah.

ma

igazából olyan nagyon lassú ma minden, hömpölygős, maszatos, gőzös vagy nem is tudom, hogy mondjam.
vannak viszont olyan érzetek, amik jók, mint mikor úszol a balatonban, és "belefutsz" egy hidegebb vízoszlopba.

tv

hihetetlen dolgok vannak reggel a tévében.

bímájgeszt

elment a faterom. egy kiflit nem vett, egy forintot nem adott, de kértem tőle két szál cigit, mert nekem már csak egy volt, azt azért hagyott itt nekem.

vágyós

a búza téren kapható csalamádés hamburgerre vágyom.
meg arra is vágyom, hogy hűvös szél fújja a vizes lábfejemet egy tóparton mondjuk.

energia

iszonyúan írtóztam ettől a naptól a munka miatt, mert így nagyon sok van mára, és úgy éreztem, hogy olyan szétterülős, megfoghatatlan sok, de aztán most kezdem megfogni, és irányítani, és most már annyira nem félek, és asszem, nem is kell tovább maradnom majd, szóval végülis jó lesz.

egyébként meg kicsit tele van a tököm dolgokkal, kicsit azt érzem, hogy nincsen energiám, vagyis leginkább azt, hogy fogy, vagy nem is tudom. persze ezt úgysem tudom jól leírni, sosem tudom jól leírni a dolgokat.

hülyeség

most nem tudom, csak én vagyok hülye, hogy zavar, hogy a naplós kisköcsög a műsor végén a tv2 filmjét úgy harangozta be, hogy matthew perry játszik benne, mikor a matthew perry az rtl-en épp induló filmnek a főszereplője volt?