boss

bejött az új főnök, kacagtunk, aztán mondta, hogy volt a trend klubban candy partyn, és hogy nem volt jó, és nagyon csajos, klassz lesz ez, bírom az ilyen buzikat.

megint munka

reggel gáborgábor ment előttem a dob utcában. nem a fodrász szalonba ment, hanem a mellette található zöldségesbe, de nem hallottam, mit kért. persze nem is érdekelt.
gecimeleg van a szobában, mindig elfelejtem, mennyire. piri feljött még este, és röhögtünk egy csomót. nem tudott elindulni, pedig fáradt volt. evett anyám pörköltjéből. olyankor nincs mit tenni. pihenni kell. jaja.
szar dolgozni megint, amúgy. a légkondi persze jó, de ennyi. meg egy bambi.

confessions

voltunk ma nagyinál névnapot köszönteni. ott volt anyám huga is. elmondtam nekik, mi mindent csináltunk norbival titokban 5-6 évesen. hogy rohangásztunk a tetőn, meg hogy a tizedik emeleti erkélyen üldögéltünk. teljesen kiakadtak, nagyon érdekes volt.

reggel

anyám azt mondja, tudod, mit, ne kelj fel kilenckor, vagyis ha felkelsz, felkelsz, ha nem, nem. így nyugodtan alszom el hatkor, az órát sem húzom fel a telefonomon. 9:02-től azonban négyszer hívott, hogy na, akkor itt vagyok a piacon, mikor indulsz. gyomorrúgás egyébként.

még egy énekesnő

christina meg évek óta kurva jó dalokat énekel, a stripped pl zseniális album volt, de most néz ki jól hosszú ideje. talán mert természetes. nem tudom.

the emancipation of mimi

jó, tudom, mariah carey ciki, de anno, a vision of love-nál még nagyon tetszett. no nem ő, hanem a zene. meg a dreamlover is, és egy kicsit (bár akkor már kezdett ciki lenni) a without you is. aztán sokáig nem, de jött a honey, amiben a csaj ultra gáz volt, de a dallam nagyon tetszett. most már sem a zene, sem a csaj nem tetszik, de a ez az albumcím egyszerűen zseniális. az év legjobb albumcíme díját simán neki ítélném.

az olaszországban élő lány még mindig nem szereti ribancot, fura ez, így 8-9 év után.

közeleg

ugh, mindjárt dolgozni kell megint. persze itthon is dolgozom, amit nem is értek egyébként, de nem is gond.
anyám fodrásznál van. ilyenkor mindig olyan cuki lesz a haja. meg kilátszik a füle is, ami eláll. imádom.

jáj

a kezembe vettem a távirányítót és határozottan nyomkodni kezdtem egy telefonszámot, és csak, mikor nem találtam a zöld telefon gombot, jöttem rá, hogy valami nem stimmel.

későn

most mit mondjak? mert mondanom kell valamit, de nem megy.
napok, hetek óta ez a ratyi robbie megy a tévében.

nihil

itthon meg anyám haverjai vártak a konyhában, azonnal borovicskát töltöttek nekem. nagyon kedvesek voltak, zita főleg, aki a világ legvékonyabb nője, de nagyon vicces, tényleg. nem vártam meg az esemény végét, bementem a városba, asszem hosszú idő után először busszal. rémes volt, mármint a buszozás, viszont hazafelé kellemes volt a séta.
nem tudok izgalmasakat mondani, mert unalmas vagyok. mindig is az voltam.

nó bigyó

apámnál aludtam, próbált jófej lenni, de így is geci unalmas volt.
aztán debrecenben meghagytak pár öltést, mert úgy érezték, az még kell. de legalább már nincsenek azok a bigyók a fejemen. hajat még nem moshatok, de már nem sok nap.

és

az meg milyen már, hogy anyám folyton meg van fázva, mert a művese kezelésen olyan erős a légkondi, hogy a nyári kánikula miatt atlétában járó betegek mind halálra fagynak. hihetetlen ez, komolyan.

csajozó duma

tegnap megbeszéltük, hogy így kell csajozni:

hogy hívnak?
járunk?
dugunk?
szakítunk?

egy variáció van még, ugyanis ha jó a dugás, akkor a harmadik kérdést n-szer ismételhetjük a negyedik előtt.

gumi

baszki, miért nem mondta senki, hogy a gumimacik megint megy a tévében? annyira utáltam ezt a rohadt mesét egyébként.. na mindegy, a lényeg, hogy egyszerűen el kell kapcsolni.

munka

baszki, déltől próbálom rávenni magamat, hogy megírjak egy szaros hírlevelet, de nem megy. meg sem tudom nyitni a szükséges dolgokat hozzá, még a windows + d-t sem tudom megnyomni. tudom, mi lesz, bemegyek majd a wifis kávézóba, itthonról egyszerűen nem megy.

step

basszus, pedig tényleg minden csak azon múlik, hogy lépsz. hogy elindulsz. hogy csinálod.

faq

a 90-enes években miért tudtak kibebaszott jó repperek, kibebaszott jó zenéket írni? illetve, ma miért nem?

i like the way you work it
no diggity
i got to bag it up
bag it up

ébredés

a seal-féle crazy klipje megy a tévében, egyszerűen kurva jó a klip is, fura egyébként, mert a kilencvenes években bődületesen szar klisé klipekkel baszták el a jobbnál jobb számokat.
dolgoznom kell, mert megígértem, tiszta hülye vagyok.

éjjel

egy parkban boroztunk a padon, klassz volt. szépek a fények. szeretem a fényeket. a hold meg csodás, pont a kertünk felett van. nincsenek szavaim most sem, mostanában gyakran van ez így. aludnom kellene. többet.

ww

today was gonna be the day
but theyll never throw it back to you
by now you shouldve somehow
realized what youre not to do
i dont believe that anybody
feels the way i do
about you now

and all the roads that lead you there were winding
and all the lights that light the way are blinding
there are many things that i would like to say to you
but i dont know how

i said maybe
youre gonna be the one that saves me
and after all
youre my wonderwall

hajnal

piacoztunk anyámmal, gondolhatod. hol olcsóbb, hol szebb, és mi lenne, ha brokkolit is, de főzhetnénk padlizsánt.. áááá.
ittam egy geciszar kávét sűrített tejjel!!!! aztakurva.

jó

jó itthon egyébként, vagy ezt mondtam már? tegnap a tháliában olvastam két órán át, olyan volt, mint régen. aztán megláttam a narancssárga vattacukor eget, és kimentem a bükkbe, hogy láthassam egészen közelről. szeretem ezt. amikor része vagyok a természetnek én is. legalább szemlélőként.

night

bár már több, mint egy napja nem aludtam, lassan kettő asszem, mégsem vagyok álmos egy kicsit sem. klassz volt az estém, sajnáltam, hogy vége lett, de mindennek vége van egyszer, legalábbis azt mondják. jó lenne azt hinni, hogy nincs igazuk. vagymi.
semmit sem tudok, erre mindig rájövök, és idővel azt is megértem, hogyan működnek azok a dolgok, amiket sokáig képtelen vagyok átlátni. az élet még mindig szép egyébként, jobb ha tudod.

no net

egyébként napokig nem volt wifi, majd bele őrültem. rákattantam megint a fekete özvegyre, kurva idegesítő, nem kellene ezt csinálnom. bemegyek a városba mindjárt, rendelek egy tripla kávét a tháliában, egyszer élünk.
ribildo, amúgy te is hiányzol, de tuti, ha megint látlak majd, egy nap után egymás idegeire megyünk. ahogy ez már lenni szokott.

anya - lánya

anyámmal meg egyszer fent, egyszer lent. egyik reggel lebasz, hogy most jövök, aztán másnap kedvesen mondja, hogy aludjak még. fene sem érti, komolyan.

géz a

pl ahhoz már hozzá szoktam, hogy géz van a fejemen, csak az idegesít, hogy még mindig tele van száraz vérrel a hajam, és ha próbálom kézzel fésülni, akkor pereg, és a körmeim véresek lesznek. nem baj, mindjárt csütörtök, na.
holnapra kész a kicsikocsi, 40 rongy, ez van, kérek kölcsön fatertól. hátha ad, most jóban vagyunk.
nem aludtam tegnap óta, nincs is nagy kedvem most. mint ahogy semmihez sincs, de ez mindig így van délután.

nem fontos

a beyoncé az új klipben, amelyet az urával forgatott, olyan, mint az őrülés határán lévő shakira. csak mondom.

skip

ezt a napot skippelném amúgy.

blabla

hát ez a so 90's weekend a vh1-on gecijó. végre bizonyossá vált az is, hogy janet again című klipjében valóban a helyszínelők néger csávója a szerelme. haha.
ja, nagymamám szerelmes horatioba a miami helyszínelőkből. ez is milyen.

fájnöli

na, hívott apám, vagyis most már muszáj elindulnom.
ez kellett nekem. jaja.

citrom jancsi

amióta ezt a képet láttam, egyszerűen mindig lemonnak olvasom.

last minutes

az a szar a blogban, hogy egy idő után nem tudom leírni, amit szeretnék. egyfelől azért, amiről a piri írt a blogján, hogy ugye olvassák érintettek is, másfelől meg nem tudom. nem akarok titkos blogot, hülyeség az is. ez is. minden hülyeség, és nem tudom, most miért lettem hirtelen ilyen levert.
rendeltem még egy presszót, fizettem, úgyhogy megiszom, és húzok a faterom kocsijáért. hatalmas autó amúgy, és utálom, mert akármennyire kihúzom magamat benne, nem látszik az orra.

lauryn

turn your lights down low
never ever try to resist, oh no
oh let your love come shining in
into our lives again
saying ooh, i love you
and i want you to know right now
ooh i love you
and i want you to know right now
that i
that i
i wanna give you some love
i wanna give you some good, good loving

waiting

ok, lejött lauryn és bob turn your lights down low-ja, de amíg az nsync-es girlfriend nem jön le, addig nem mozdulok innen. amint lejött, elindulok faterom kocsijáért, behelyezem a cd-t, amit direkt erre az alkalomra válogattam, és kimegyek a bükkbe. éljen a természet, vagymi.
le akartam fotózni ribildónak a bal halántékomat, mert az a leglátványosabb, főleg a borotválás, meg a rászáradt vér miatt, de nem működik a tesómék gépe. picsába, na.

párizs

paris hilton dala, amit egyébként imádok, a ub40 kingston town és red red wine című dalából lett összeállítva. úgy kezdődik, mint a kingston town, egy az egyben, és az a ska-s rész meg a red red wine. rá is lehet énekelni, kipróbáltam otthon.

semmi újra

jóideje a kávézóban ülök, ahonnan netezni szoktam, csak nem tudtam használni a klaviatúrát, mert leöntöttem baracklével, és hogy, hogynem, de amíg teljesen meg nem száradt, nem tudtam ékezeteket írni.
megittam nettó 1,2 l folyadékot, szétpukkadok. huzat van, aminek csak azért örülök, mert így nem izzad a fejbőröm, ergó, nem csípi a sebet a cucc.
el kellene indulnom valamerre, tudom, de nem megy.

sing it!

you drive me crazy i just cant sleep. im so excited, im in too deep. ohh crazy, but it feels alright, baby, thinkin of you keeps me up all night.

fura, de péntek

sokat gondolkoztam azon, hogy leírok ide egy történetet, de aztán rájöttem, hogy ez a blog sosem volt annyira személyes, hogy leírjam. persze, személyes, de sosem írtam konkrét dolgokról. mármint olyan konkrét dolgokról. mindegy. a lényeg, hogy nem írom le, na.
nincsen lopott wifim két napja, úgyhogy most a tesóméktól netezek. azért ez jobb, mert gyorsabb, meg minden. anyám cuki, jódozgatja a kobakomat reggel-este. apámtól meg kölcsönkértem a kocsiját, amíg az enyém műszaki vizsgázik, úgyhogy lesz zene, meg légkondi, elég vagány, nem?
mi van még? semmi külcsi, de tényleg. persze a faszkivanon túl. feszül az egész fejszerkezetem, meg csíp.

6

mivel életem első kórházi élményénél még olyan kicsi voltam, hogy nem is emlékszem, és ezért csehovot sem olvastam, várható volt, hogy a második élményem csakis a 6-os számó kórterembe irányíthat. úgy is volt, nevettem is. főleg mikor a szép hálóinget felvettem.
aztán mikor visszatoltak a műtőből, és én felpattantam, elővettem a cigimet és kirohantam cigizni, furcsán néztek rám a nénik. vissza érkezésemkor, ahogy felvettem az atlétámat és a nadrágot, szintúgy. zavarban is voltam a béna fejemmel, hogy szerencsétlenek itt komoly bajjal kínlódnak, míg én az ágyon törökülésben kacagva beszélgetek ribivel. mindegy, az élet ilyen. ez van. ugyebár.

auntie

nagynéném amúgy jófej. vagy két és fél éve nálam aludt egyszer pesten, erre tegnap a kertben kérdezi tőlem, nagyon óvatosan, hogy lehetséges-e, hogy mikor nálam aludt, hajnalban, a wcre menet a viktort látta egy fiúval ölelkezni a szobájában. mondtam, hogy ja, ez bizony így lehetett.

operate

úgy nézek ki, mint egy háborús sérült. kár, hogy nem tudom lefotózni a fejemet. viszont háromkor már indulok vissza miskolcra, amitől fel vagyok dobva teljesen. na, hát így. minden rendben.

homealone

egyedül vagyok itthon, csuhéj. no nem mintha nagyon virgonckodnék, egy órája ugyanabban a kényelmetlen pózban fekszem itthon az ágyban a régi nba-s rövidnadrágomban, amiből eltűnt a gumi, ezért ha felállok leesik rólam.
nem tudok más pózt felvenni, mert ha egy centit arrébbhúzom a laptopot, eltűnik a wifi.

timing

két napra vagyunk itthon hitelesítve, ma már 10-kor a fejemen ugráltak, hogy akkor hova menjek velük, de aztán sikerült feloldani a dolgot egy klassz családi ebéddel, ami után jókat röhögtünk a tesómék brazil nevén.
az origó meg hihetetlen, asszem hatodszor dobja vissza a számlámat, mostmár bemegyek és szétcsapok.
aztán meg kiderült, hogy a műszaki az nem 5 rongy, ahogy gondoltam, hanem vagy negyven.
és mi van még? szép idő.
kicsi folyton a napon fekszik, szerintem ott fog szívinfarktust kapni egyszer.

zene

basszus, csak most néztem utána devendrának, 25 éves basszameg, még kurva sok szép dalt tud majd írni.


the body breaks and the body is fine
im open to yours and im open to mine
the body aches and that ache takes it time
but youll get over yours and ill get over mine
and the sun will shine
and the moon will rise
the body calls
yeah the body it calls out
it whispers at first but it ends with a shout
the body burns
yeah the body burns strong
until mine is with yours
then mine will burn on
my flesh sings out
it sings honey come put me out
the body sways like the wind on a swing
a bridge through a hoop
or a lake through a ring
the body stays and then the body moves on
and id really rather not dwell on when yours will be gone
but within the dark
there is a shine
one tiny spark

néha

nesztelenül tud elillanni az erő egyébként. csak akkor veszed észre, mikor nem tudod kinyújtani a kezedet.

faq

hogy lehet komolyan venni valakiket, akiket egy gagyi sorozatban a szemünk előtt pelenkáztak? nem értem. tényleg nem. az olsen testvérek, jaja. nem szexik.

még mindig víédzsvan

az aerosmith dream on-ját viszont kb 10 éves korom óta szeretem. nagyon szép érzések vannak bennem, amikor hallgatom. és de durva, hogy 73-as. ez tök érdekes.
borsófőzeléket ettem ma, nem volt olyan finom. ez az egy, amit nem csinál olyan jól anyám. micsoda fontos dolgok ezek, nem? mindegy is.
lemegyek a mélyhűtött vizemért. gecimeleg van.

az mér van, hogy valaki, valaki egészen másnak rosszat akar? jó persze, néha nekem is megfordul a fejemben, hogy basszameg, de tettekig sosem jutok el. de mért van, hogy van, aki eljut addig. nem értem ezt az önzőség dolgot egyébként. persze, én is tökre szeretem magamat, meg szeretném, ha nekem jó lenne, de nem bármi áron, vagy nem úgy, hogy neked szar legyen. furcsa, hogy van akinek eszébe sem jut, hogy hogyan hat másra az, amit csinál.

összevissza

kölcsönhatást akarok. egyidejűséget. forradalmat. muhaha.
pirikém, az isten bassza meg.
a zsófival chatelni féltizenkettőkor jó. úgy értem, mindig jó, de féltizenkettőkor pláne.
orange crush. milyen érdekes, hogy régen az rem tudott izgalmas zenét csinálni.

fura

a cornershop brimful of ashájának mindig nagyon megörülök, de mikor másdoszor is meghallgatom, akkor megunom. az oasis is ilyen egyébként. hosszú idő után meghallani a stand by me-t kurva nagy flash, de ha letöltöm, az istennek sem bírok rákattintani.

talán hétfő

egy szaunában éltem éveken keresztül, legalábbis nyáron, ezt most már tudom. ez egy csapda egyébként, mert ha ablakot nyitnék, nem lenne ilyen meleg, viszont több ezer szúnyog hatolna be, hogy megegyen, vagy legalábbis megkóstoljon. azért azt nem. inkább a szauna.
klassz nap volt ez egyébként, bár kicsit fájt a fejem a végén, de talán elmúlt most már, persze ki nem szarja le.
érdekes, hogy bizonyos pontjain az ágynak elmegy a wifi.

otthon

miskolc egyébként csodás. a lugasban nézni a meccset, aztán a kalákára elsétálni a várhoz. a kontúrokon csücsült a majdnem teli hold, és pont, mint 8 éve, a várárokban kivetítőn nézték a fiatalok a meccset, csak most nem a franciák nyertek. szeretem a pillanatokat, nemcsak a hold fényét, hanem a sötétet is, mikor a kapuban búcsúzkodunk.

németek

és hát voltak ezek a németek, akikkel, amivel nem tudok, mit kezdeni. jófejség ide vagy oda, azért van egy határ, amit fura, hogy ők nem láttak. ezt most nincs kedvem leírni, mert hosszú lenne nagyon. csak sajnálom, hogy pont tegnap kellett ennek történnie, illetve, hogy tegnap kellett pesztrálni őket, lehet máskor jobban jött volna ki a dolog.

kérdő

meddig képes az ember nem cselekedni, nem mondani, nem mutatni valamit. és miért csinálja, ha az egészségtelen. és ezt persze tudja is. mit veszíthetünk, ha cselekszünk, mondunk, mutatunk? kurvára semmit. kurvára semmit. faszkivan.

süti

ettem sárgabarackos sütit, meghalok, olyan finom volt. azért nem szabad beleenni az ilyen dolgokba, mert utána nincs megállás, egyszerűen sóvárgok még egy szelet sütiért. eddig sem bírtam a munkára koncentrálni, de most már mégúgyse.
fél kettő, kurvára kimegyek kávézni, vagy nem tudom, el kell ütni az időt valahogy, nem?
anyám hívott tegnap, hogy vigyek neki pénzt, de röhögött, remélem azért, mert tudja pontosan, hogy már rég nincs. haha. vicces, vicces. (nem.)

rokonok

vuf

internál basszameg, meg faszom tudja, elegem van. na jó, nem. na jó, de.
ribildo meg megy haza kettőkor, de köcsög mázlista vagy te, basszus.
akármi lesz, ma este berúgok. csak mondom.

én lenni tito

te ki lenni?

fűmintás riska

lesből támad a stop

nos

alig vártam a reggeli kávét, aztán tök szar volt, hogy a főnök ült csak kint a teraszon. persze legalább újságot olvasott csöndben, az is valami. és népszabit, aminek azért jobban örülök, mintha nemzetet olvasna.
alig várom, hogy megérkezzen a trefik, aki majd felrakja nekem a képeket a rendszerre, bár kurva uncsik, de attól én még várom, főleg azt a családot, akiket hátulról fotóztam le a károly körúton.
tegnap sem csináltam semmit, tök jó ez azért.

ehh

sokáig nem tudtam belépni a bloggerbe, aztán meg hosszan telefonáltam, ami nagyon jó volt. hazafelé mindent lefotóztam, az egész utat, mintegy naplóként asszem. majd holnap feltöltöm a gépre a képeket, és ki is rakok ide párat, hogy illusztráljam azt, amit írok. na mindegy.
persze tehenet fotózni nem mentem, mert fáradt voltam, meg mert telefonáltam, ami nagyon jó volt.
de most elmegyek cigit venni, és lehet, hogy elsétálok a gödörhöz a diszkótehén miatt.

friends

és bár négy hónapja dolgozom itt, ma jöttem rá, hogy a cégnél dolgozik monika geller.

resumé

szóval először a sugarcubes-t szerettem. tetszett, hogy olyan bolondok. aztán kijött a debut, emlékszem tisztára belegabalyodtam a human behavior klipjébe, és így persze björkbe is. megvettem az albumot, asszem az első három albumom között volt a björk is. a szövegre akkor még egyáltalán nem figyeltem. aztán jöttek ki a klipek, és nem volt menekvés, no nem mintha menekülni akartam volna. és aztán jött a táncos a sötétben, és akkor már rég figyeltem a szöveget is. és emlékszem, hogy a film után az összes björk cd-met eladtam. mindet. szabadulni akartam tőlük. biztos ez a félelem. az érzelmektől. franc tudja. mindegy, mert aztán felülkerekedtem a dolgon. most megint megvan mind, videók is, de már nem habzsolom, csak néha megtalál, pont jókor, pont jól. pont.

finító

jóvan, tudom, befejezem, mert björktől még ezerkétszáz idézetet lehetne, és a fotókról nem is beszélek inkább.
megyek ma tehenet fotózni egyébként, szereztem fényképezőgépet. illetve, mivel nem maradok ma sem hatig, lehet, hogy meghiúsul a terv, ugyanis a gépet csak hat után kaphatom meg. ajaj.

és mindig ez a vége

I go through all this
Before you wake up
So I can feel happier
To be safe up here with you

és hát ez meg

ez mindig, mindig helyre rak, ez az utolsó pár sor:) köcsög björk. rádkattantam megint. az van. beleosontál a fülembe.

Since we broke up
I'm using lipstick again
I'll suck my tongue
In remembrance of you

na ez

While I crawl into the unknown
Cover me
I'm going hunting for mysteries
Cover me
I'm going to prove the impossible really exists
This is really dangerous
Cover me
But worth all the effort
Cover me
I'm going to prove the impossible really exists

guru

egyébként a guruban ettem szendvicset a jövő háza után, ami nagyon jó volt, tojásos szendvics, mindig azt ettem londonban (ontario), amikor a kínai mosodába mentünk.

visliszt

szeretnék pár órát, amikor nézhetem. csöndben.

jövőháza

na, hát mindig is tudtam, hogy a jövő háza egy átbaszás, ha elmegyek a média marktba, ezerszer futurisztikusabb dolgokat találok. kirkatam a kirakni való logikai játékokat, aztán zavarba hoztam a robotot, még kávézni is meghívtam, de nem akart kijönni a szobából az irányítója. hosszú másodpercekig öööö-zött, és így már el is vesztette a varázsát az egész.

jó

az tök jó, hogy vannak olyan emberek, akik mellett jó lenni. nem, most nem arról beszélek, hogy jó csöndben ülni mellettük. hanem, hogy jó az érzés. hogy mellettük vagy. vagy amit akkor érzel, amikor figyeled őket. ahogy beszélnek. mozognak. szóval jó, hogy vannak ilyen emberek. igen.

sziszifosz

minden csütörtökön elveszem a reciről a pestiestet, meg ami van még, jelen esetben a művészetek völgye és az efott különszámot. és minden alkalommal elhelyezem az íróasztalomon, ahonnan aztán hetekkel később, mikor rendet rakok, jól a kukába hajítom. hát így.
most meg mindjárt indulás a szaros jövőházába.
és egyébként is.

cic

szóval épp a kiscicáról akartam írni, de láttam, hogy a piri leírta, és végülis ezen kívül úgysem tudok hozzátenni a dologhoz. illetve de, azt, hogy csak az ember lehet ilyen fasz, hogy felelőtlenül és figyelmetlenül kioltja más élőlények életét. kurvaélet.

animal

ez minden bizonnyal egy állat nap. úgy kezdődött, hogy néztem a rigó családot a kertben, aztán felültem a szökökútban álló tehénre, majd vettem egy doboz camelt, és most snoop dogot hallgatok.

future

valamiért mindig nagy ellenállás volt bennem a jövő házával kapcsolatosan, talán mert a mában akarok élni, és kurvára nem érdekel a jövő, vagy legalábbis a háza, fasz tudja. erre most munkaköri feladatként el kell oda mennem. picsába, azt hittem ezt sikerül megúsznom, nem szeretem az ilyen menjünk, nézzük meg, mit gondolnak az életről dolgokat. vagyis nem így. vagyis nem tudom.
álmos vagyok. de ezt mintha már mondtam volna.

visliszt

szeretném, ha a fejemre tennéd a kezedet. nem kell hosszan, csak egy pár pillanatra. amíg az erezete belevésődik a homlokomba. a tarkómba. nem tudom. fáradt vagyok. mozdulatlan.

szieszta

faszért nincsen a munkahelyeken szieszta szoba? ebéd után kötelező lenne kicsit ledőlni egy limonádéval, nem? na.
mindenféle hangokat ad ki magából a krisnás, rájöttem ám, hogy akusztikailag zavar a legjobban.

vizespóló

ajaj.

utazom

régen, mikor a viktorral mindig honfoglalóztunk, akkor a pink last to knowját, meg az anastacia left outside alone-ját hallgatuk, ami csak azért érdekes, mert mind a kettő ilyen faszértpattintaszle, deakkorisjól leszek tipusú szám, de ez végülis lehet, hogy semmit sem jelent. a lényeg az, hogy most, hogy a bravo hits letöltésem a 46-odik dupla cd-hez érkezett, megleltem mindkét dalt, és hiába telt el vagy 3 év, a fejemben megjelenik a barna alapon a kérdés, hogy mi alsó-szászország székhelye etc.
na, ilyenek most, megint utazom, mindig utazom.

visliszt

akarok egy kávéból sosem kifogyó bögrét.

ohlala

reggelre elfelejtettem, hogy milyen dalokat pakoltam tegnap a cd-re, ezért egészen meglepetésszerű volt, mikor a csőrsz utcánál leszálltam és elindult a goldfrapp ohlalala. úgy éreztem magamat, mint egy nagyon magabiztos, meg öntudatos ember, csak egy ostor kellett volna a kezembe, komolyan. egész jól indul a nap, az idő is gyorsan telik, mert van délre egy határidőm, ilyenkor mindig sokkal egyszerűbbek a dolgok. szeretem, ha van munka, jobban, mint ha nincs.

már nem kedd

berúgtam. a pirivel először csak a gödörhöz mentünk, aztán csak egy rosé fröccsért az eklektikába, aztán csak egy feles, majd a laura pezsgője, és most itt ülök, mint egy bamba, béna balek. na jó, nem vagyok balek, jól szórakoztunk, a piri egy csomót röhögött, mert füttyögtem az emberek után, mint a pride-on, csak itt viccesebb volt, mert nem volt mindenki buzi.
nem vagyok érthető, tudom, de nem érdekel. és egyre részegebb vagyok, pedig már egy ideje itthon fekszem az ágyon. nem akarok dolgozni, aludni akarok, aztán rántottát enni egy kávézóban. stimt?

enfant

papparappapappam..
viktorék 9-kor indulnak. az elég jó, közben meg nem. szeretném mesterségesen helyrerakni magamat valahogy. szeretném, ha minden úgy lenne, ahogy jó. szeretnék nyugodtan felnézni. mostanában, azt vettem észre, inkább lefele nézek, mikor sétálok az utcán. persze értem, meg minden, de nem jó. ez. így. szeretném, ha valóra válnának a kívánságaim. vagy csak egy. vagy nem tudom. olyan kibaszott gyerekes vagyok.

szép

szóval találtam egy dalt, amitől most készen vagyok, ez pedig a gnarls barkley sláger, a crazy feldolgozása nelly furtado által. és most ez tényleg nagyon szép, és írtam is egy cd-t, amire ráraktam ezt is, meg a devandra now that i know-ját és coldplayt, meg emiliana torrinit is, meg még egy csomó szép dalt, és haza fele lehet, sírok is majd. hahaha.

opt

most meg a coldplay után tudatosan dobom fel magam, ami annyira jól siekrült, hogy a love generationt fütyürészem, ami már kezd idegesíteni, annyira optimista, de tényleg.

mondjuk

kuporodni. picire. az ágy végén.

kítí

there isnt much more i can say
for i dont understand the delay
youre asking for friendly advice
and remaining in permanent crisis
affection is yours if you ask
but first you must take off your mask
when youre backs turned ive decided
ill throw it away just like I did

hohó

egyszerűen nyűgös vagyok. nem értem pedig.
és levelezek azzal a lánnyal, akivel két szigeten dolgoztam, illetve csak egy szigeten dolgoztam együtt, mert a másikon még csak vendég voltam, de ez most nem fontos. anna egyébként. és most kicsit be is depresszióztam ettől, mert a gyávaságról beszéltünk, meg arról, hogy ez a nemzedék képtelen kimondani az érzéseit. és tényleg egyébként, inkább lógva hagyják a dolgokat, pedig semmi gond nincs azzal, ha azt mondom szeretlek, mondjuk, aztán meg két hónap múlva azt, hogy te figyi, végülis nem, tévedtem, nem érzem már ezt. szóval az csak jobb, mint a kimondatlanság, meg az izgulás, hogy akkor most igen vagy nem, nem? ezért stresszes mindenki basszus, nem a pénztelenség, meg a kibaszott kánikula az ok, hanem hogy fojtogatnak a ki nem mondott szavak.

prrrrrrrrr

éjjel csúnyán és körmönfontan gáncsolt el az álom, még mindig viselem arcomon nyomát. huh, de költői vagyok, pedig nem most jutott ez eszembe, hanem háromnegyed órája írtam egy smsben, csak nem akartam elfelejteni, annyira rossz. na ja.
szóval ehhh, meg ughh, meg ááááááá.
és éhes is vagyok, de már kedd van, bizakodom, hogy hamar a hét végéhez érünk, majd gyorsabban sétálok, vagy nem tudom.

és hát

boldog születésnapot, te hülye ribanc.

dojcs

ez a német fiú, aki ezzel a német lánnyal itt fog aludni szombaton, egészen jó fej. mondjuk félig magyar. na jó, nem leszek népnemzeti. a lényeg, hogy szimpatikus, és így most kevésbé parázom a szombattól. persze eddig sem paráztam annyira.
a gödörnél voltunk, ott is örültem a teheneknek. kellene aludni, de nincs kedvem.
annyi mindent kellene. merek remélni? merem remélni.

fekt

nincs rosszabb annál, mint mikor nem mondod ki. ezt hidd el nekem.

fákk

azért, hogy egy rohadt fejhallgatót nem lehet kapni a mom parkban...
újfent haza akarok mennni. egyébként. ma nem szeretek itt. csak akkor, amikor kint meleg van.

ájsz

egy jégverem a szoba, bassza meg, mert a krisnagecinek melege van. a kezeim már megfagytak, nem bírok gépelni, és percenként pisilni járok. de most felálltam, és lekapcsoltam azt a redvás légkondit. na, bassza meg.

komment

a ribike írta a blogján, de én is leírom, mert tényleg vicces volt. szóval valahogy nagyon jól éreztem magamat tegnap éjjel a buliban. folyamatosan táncoltam, mosolyogtam, jó volt. és a ribivel is tánciztunk, sokat. most valahogy ment. s egyszercsak magamhoz húztam, egyáltalán nem tudatosan, és nem céllal, csak a ritmus és az ütem miatt. és megijedtem a tekintetétől, három másodpercig egyszerűen éreztem, hogy vagy valami idétlen fejet kell vágnom, vagy azt mondanom, hogy azonnal fejezd be, vagy nem tudom. de a három másodperc letelt, és minden visszatért a régi kerékvágásba. még pofozósat is táncoltunk az s.o.s.-re, a tainted love ritmusára. jó volt. jó volt az este.
hazafelé, mikor az autóhoz sétáltam, olyan végtelen komolyság, és szomorúság tört rám, amit utóljára vagy 10 éve éreztem.

ágyban

na, úgy néz ki tetszett a fusimelóm a fusiügyfeleknek. persze van még módosítás, de a stílussal ki vannak békülve, és ez a lényeg. nekem, legalábbis.
az éjjel pedig jó is volt, meg nem is. sosem gondoltam, hogy rossz lehet az, ha valaki szeret.

basszus,

tényleg van nagy busz!

impresszó

azon a helyen vagyok, ahol a múltkor nem akartak konnektoros asztalhoz ültetni. de ma egy kedves lány van itt, aki nemcsak hogy odaültetett, de még utánam is hozta a cuccaimat. és mosolygott közben. erről van szó egyébként. a kedvességről, és a mosolyról.
anyám besértődött, azt hiszem, mert nem maradtam otthon. lát még eleget a szabadságomon. jó most itt. kávé, juice, cosmic girl. mozog a fejem. talán ribanc is megérkezik lassan.

helyzetjelentés akkor

tegnap frizbiztünk pirivel a városház téren. tök klassz volt, bacardi breezert toltunk közben, csak aztán beszólt egy paraszt taxis, és elment a kedvünk a mókától. nagyon szép este volt.
aztán nem volt kedvem csinálni azt a rohadt fusi melót, aminek egyébként most volt a deadline-ja, de reggel felkeltem, megírtam becsületesen. kiváncsi leszek a véleményükre, mert nagyon nem értenek hozzá, ilyenkor vagy nem értik az egészet, vagy kurva kedvesen dicsérik az embert.
este be akarok rúgni, és ez sikerülni is fog.
meg voltam a nagyinál, aki megint adott pénzt, egyszerűen nem értem, hogy csinálja.
meg mi még? ja a vida kata, akivel összefutottunk a tháliában. nagyon jó volt. nagyon.